Tokió, 1995: Hogyan terjedt át egy vegyi támadás a mentőkre és a kórházakra
1995. március 20-án reggel az Aum Sinrikjó szekta tagjai folyékony szarint tartalmazó csomagokat hagytak öt tokiói metróvonaton, majd esernyők hegyével kilyukasztották őket. Tizenhárom ember meghalt, ezrek szorultak orvosi ellátásra. A támadás nem csupán a szer miatt vált világszerte a katasztrófavédelmi szakemberek tanulmányává. Hanem ami utána történt.
A támadás a metró kiürítése után is tovább terjedt. A sérültek kisétáltak, taxiba vagy saját autóba ültek, majd olyan kórházakba érkeztek, amelyeket senki sem értesített, és még mindig szarint párologtató ruhát viseltek. A tokiói klinikai jelentések szerint az érintett mentőszemélyzet nagyjából tizedénél, a kórházi dolgozók negyedénél jelentkeztek tünetek. Egyikük sem járt a vonatok közelében.
A kutató, aki a peronon túl is követte az eseményeket
Amy Smithson, vegyi és biológiai fegyverek szakértője, aki Washingtonban a Henry L. Stimson Center proliferációellenes projektjét vezette, Tokiót használta annak próbájaként, hogy más városok jobban teljesítenének-e. Leslie-Anne Levyvel közösen 2000-ben publikálta az „Ataxia: The Chemical and Biological Terrorism Threat and the US Response” című tanulmányt, amely több mint 135, az Egyesült Államok 33 városában dolgozó tisztviselővel és segélynyújtóval készült interjú alapján készült.
Megállapítása szerint a pénz, a képzés és a felszerelés eljutott a nagyvárosokba, de a felkészültség egyenetlen volt, és a kórházak jelentették a legnehezebb kihívást. Az ottani felkészültség az egész nap előforduló ügyekkel verseng a dolgozók idejéért, a tárolóhelyért és a költségvetésért.
Miért terjed tovább a szennyeződés
Egy vegyi anyag kibocsátásának van egy nyilvánvaló középpontja. A másodlagos szennyeződésnek van egy másik kiterjedése is: a bőr, a haj, a cipő, a táskák, és mindenekelőtt a ruházat, amely csapdába ejti a gőzt, és továbbra is kibocsátja egy autóban vagy egy váróteremben.
Fontos különbséget kell tenni. Aki csak gőznek volt kitéve, majd tiszta levegőre jutott, sokkal kisebb kockázatot jelent másokra, ha levette a felsőruházatát, bár a ruházata még továbbra is visszatarthatja a gőzt. Aki folyékony harcanyaggal szennyezett ruhát vagy bőrt visel, valódi veszélyt jelent a segítőire. Ezért folyékony szennyeződés lehetősége esetén a szállítás előtt el kell végezni a mentesítést.
Mit jelent ez a családod számára
- Az, hogy kijutsz a területről, még nem jelenti azt, hogy megtisztultál. Feltételezd, hogy a felsőruházatod szennyezett.
- Biztonságos körülmények között vegyétek le a külső ruharéteget, mielőtt autóba vagy épületbe léptek, és tegyétek zsákba. A ruhát inkább vágjátok le, ne húzzátok át a fejeteken.
- Mielőtt belépnétek, szóljatok a mentőknek és a kórházi személyzetnek, hogy vegyi anyag kerülhetett a szervezetetekbe. Ez védi őket, és segít, hogy gyorsabban megkapjátok a megfelelő ellátást.
- Ha van rá mód, ne szállítsatok esetlegesen szennyezett személyt zárt autóban felhúzott ablakokkal és belső levegőkeringetéssel.
- Mossatok szappannal és vízzel, és öblítsétek ki a szemeteket. A mentesítési útmutatónkban megtaláljátok a lépéseket.
Ehhez semmilyen felszerelés nem kell. Csak előre tudni kell, mit kell tenni.
Hol illeszkedik jól a maszk, és öt tanulság Tokióból
Civilként a maszk arra való, hogy elmenekülj a szennyezőanyag-kibocsátás helyszínéről és tiszta levegőhöz juss, nem arra, hogy odamenj. Öt tanulság a tokiói tapasztalatokból:
- A szem is fontos. A szarिंगőz alacsony koncentrációban is összehúzza a pupillát és szemfájdalmat okoz. A teljes álarc a szemet is védi, a félálarc nem. Olvasd el a szaringázról szóló útmutatónkat.
- A tömítés ugyanolyan fontos, mint a szűrő. A szűrő csak az áthaladó levegőt tisztítja meg. A borosta, a nem megfelelő méret vagy a megcsavarodott pántok mellett a levegő megkerülheti a szűrőt. A szakállasoknak kapucnira van szükségük.
- A 40 mm a menet méretét jelöli, nem a védelmi besorolást. Ez azt jelenti, hogy a szűrő csatlakoztatható, nem pedig azt, hogy mit szűr ki.
- A ventilátor csökkenti a légzéshez szükséges erőkifejtést, de a megfelelő szűrő szükségességét nem. Oxigént sem ad hozzá.
- A maszk levétele is része az eljárásnak. Tiszta levegőn tegyétek, miután levettétek a külső ruházatot, hogy ne kerülhessen szennyeződés az arcotokra és a kezetekre.
Egy háztartásban ez azt jelenti, hogy mindenkinek olyan maszkra vagy kapucnira van szüksége, amelyik jól illeszkedik rá: borotvált arcú felnőtteknek az izraeli 4A1, szakállhoz és szemüveghez a Sapphire kapucni, gyermekeknek pedig ifjúsági maszk vagy motoros légzésvédő kapucni. Tartsatok mellettük kesztyűt, zsákokat és váltóruhát is, mert Tokió tanulsága legalább annyira szól a ruházatról, mint a levegőről.
Gyakran ismételt kérdések
Okozhat-e sérülést másvalaki szennyezett ruházata?
Igen, különösen folyékony mérgező anyagok esetén. Tokióban a mentő- és kórházi személyzetet is érte a betegekről és ruházatukról felszálló gőz.
Mi a leghasznosabb teendő vegyi anyagnak való kitettség után?
Menjen tiszta levegőre, és vegye le a felsőruházatát. Ezután mosakodjon meg, és kérjen orvosi segítséget.
Magam vigyem autóval kórházba a vegyi anyagnak kitett személyt?
Hívja a segélyhívó szolgálatot, és mondja el, mi történt. Ha mindenképpen autóba kell ülnie, előbb vegye le az érintett személy felsőruházatát, és hagyja nyitva az ablakokat.
A cikkről: Amy E. Smithson és Leslie-Anne Levy „Ataxia: The Chemical and Biological Terrorism Threat and the US Response” című művére, a Henry L. Stimson Center 2000-es kiadványára, valamint a CDC és az ATSDR idegmérgekkel kapcsolatos egészségügyi iránymutatásaira támaszkodik. Amy Smithson, a Stimson Center, a CDC és az ATSDR nem áll kapcsolatban a CBRNMASKS.COM-mal, és nem támogatja azt vagy termékeit. Az elemzést és az ajánlásokat David Magen, a CBRNMASKS.COM alapítója készítette. Korábban harci kutatótiszt volt az IDF Kiképzési és Doktrinális Főosztályán, valamint tartalékos tiszt Izrael Nemzeti Vészhelyzeti Hatóságánál.
Elsődleges források
- Amy E. Smithson és Leslie-Anne Levy — „Ataxia: The Chemical and Biological Terrorism Threat and the US Response”, Henry L. Stimson Center, 2000
- CDC — Idegmérgek: vészhelyzeti intézkedések és egészségügyi kezelés
- ATSDR — Idegmérgek egészségügyi kezelési irányelvei
- OSHA — CBRN egyéni védőeszközök kiválasztási mátrixa
- CDC/NIOSH — Légzőkészülékek, amelyek védelmet nyújtanak a CBRN-veszélyek ellen
Írta David Magen, a CBRNMASKS.COM alapítója; korábban harci kutatótiszt az IDF Kiképzési és Doktrinális Főosztályán, valamint tartalékos tiszt Izrael Nemzeti Vészhelyzeti Hatóságánál. Amy E. Smithson, a Henry L. Stimson Center, a CDC, a NIOSH és az OSHA nem áll kapcsolatban a CBRNMASKS.COM-mal, és nem támogatja a vállalatot vagy annak termékeit.