Gary Ackerman: Miért okozhat egy kisebb CBRN-incidens óriási fennakadást
A „tömegpusztító fegyver” kifejezés a lehető legnagyobb esemény felé tereli a képzeletet. Gary Ackerman szerint ez a megközelítés eltereli a figyelmet egy gyakorlatiasabb problémáról. Vegyi, biológiai és radiológiai anyagok sokkal kisebb léptékben is felhasználhatók, messze elmaradva a tömegpusztító fegyver technikai meghatározásától, mégis evakuálásokat kényszeríthetnek ki, leállíthatják a közlekedési rendszereket, beszennyezhetik az épületeket, és a sérültek számánál jóval nagyobb félelmet kelthetnek.
Egy incidens nem okoz tömegpusztítást, mégis széles körű fennakadást idézhet elő. A tervezők számára erre érdemes felkészülni.
A kutató
Gary Ackerman a veszélyhelyzeti felkészülés és a belbiztonság docense, valamint a University of Maryland Terrorizmus és a Terrorizmusra adott válaszok tanulmányozásának Nemzeti Konzorciumánál, a START-nál működő Nem hagyományos Fegyverek és Technológia Részleg alapító igazgatója. Megközelítése nem a látványosságból, hanem a viselkedésből indul ki: mit akar valójában elérni az adott szereplő, milyen erőforrásokkal rendelkezik, és elérhetné-e egy sokkal kisebb léptékű akcióval a kívánt figyelmet, félelmet vagy fennakadást?
CBRN egy kategória; a tömegpusztító fegyver következmény
Ez Ackerman alapvető megkülönböztetése, és sok félreértést tisztáz. Egy vegyi, biológiai vagy radiológiai anyag nem válik tömegpusztító fegyverré attól, hogy ijesztően hangzik. A mennyiség, a célba juttatás módja, a célpont, az időjárás és a szaktudás határozza meg, hogy egy incidens helyi sérüléseket, széles körű fennakadást vagy katasztrófát okoz-e. Kisebb csoportok számára ennek a skálának az alsó vége sokkal könnyebben elérhető, mert nincs szükség a sok áldozatot követelő fegyverek előállításának nehéz feltételeire, például biztonságos létesítményekre és mérnöki szaktudásra.
Ezért a hasznos tervezési kérdés nem az, hogy „el tudná-e pusztítani ezt egy várost?”, hanem az, hogy „bezárásra kényszeríthetné-e azt az épületet, állomást, iskolát, kórházbejáratot vagy raktárat, amelyre az emberek támaszkodnak?”
A hatóanyag nem maga a fegyver
Ackerman különválasztja a káros anyagot a célba juttatásának problémájától. A veszélyes anyagot el kell szállítani, ki kell juttatni, meg kell őrizni a hatóerejét, és kapcsolatba kell hozni az emberekkel úgy, hogy közben ne hiúsuljon meg az akció. Történelmileg nem az ijesztő anyaghoz való hozzáférés, hanem a célba juttatás jelentette a döntő akadályt.
Ennek a fogyasztóvédelemre is vannak következményei. Attól, hogy egy szűrőbetét címkéje sokféle veszély elleni védelmet ígér, még nem jelenti azt, hogy a tulajdonosa biztonságosan beléphet bármilyen szennyezett környezetbe. A címke nem maga a védelem.
Miért a kisebb vegyi incidensek a legvalószínűbbek
A nem állami szereplők CBRN-tevékenységét összesítő adatbázisokban a vegyi incidensek alkotják a legnagyobb kategóriát. Nem azért, mert idegmérgeket könnyű előállítani, hanem mert a vegyi anyagok körébe olyan hétköznapi mérgező ipari anyagok is tartoznak, amelyek már jelen vannak a szállításban, a gyártásban, a mezőgazdaságban és a vízkezelésben.
A szándékos kibocsátás az első néhány percben pontosan balesetnek is tűnhet. Az emberek szagot, égő szemet, köhögést vagy megmagyarázhatatlan felhőt észlelhetnek anélkül, hogy tudnák, szándékos, ipari vagy háztartási eredetű-e. Bármelyik esetről legyen is szó, a megfelelő óvintézkedés ugyanaz: távolodjunk el, maradjunk a szennyező felhőn és a zárt tereken kívül, kövessük a hivatalos utasításokat, és ne induljunk el a forrás felé, hogy kiderítsük, mi történt. Útmutatónk az evakuálásról vagy a helyben maradásról ismerteti a döntést, a klór- és ammónia elleni gázálarcokról szóló cikkünk pedig az ipari szempontokat.
A maszk haszna korlátozott, és érdemes pontosan megfogalmazni: egy simára borotvált felnőtt számára az ismert, elegendő oxigént biztosító környezet elhagyásakor a megfelelően kiválasztott teljes álarc csökkenti a belélegzésből eredő és a szemet érő expozíciót. Minden szó korlátozást jelent. Az „ismert” azt jelenti, hogy a szűrő alkalmasságát az adott veszélyre dokumentálták. Az „elegendő oxigént biztosító” azt jelenti, hogy nem tűzről vagy zárt térről van szó. Az „elhagyás” pedig azt jelenti, hogy távolodunk, nem pedig azt, hogy átkutatjuk az épületet vagy filmezünk.
Felfordulás pusztítás nélkül: két postai eset
A 2001-es lépfenelevelek öt ember halálát okozták, és tizenhetet megbetegítettek. A nyomozás során több mint tízezer embert hallgattak ki, több ezer környezeti mintát vettek, és új igazságügyi módszereket alkalmaztak, miközben a postai rendszerek, a kongresszusi irodák, a médiaszervezetek és a közegészségügyi hatóságok egyaránt biológiai bizonytalanság közepette dolgoztak. Az áldozatok száma nem mutatja meg az intézményrendszerre nehezedő terheket.
A 2013-ban magas rangú amerikai tisztviselőknek küldött ricines levelek ugyanezt az aránytalanságot mutatják kisebb léptékben. Senki sem betegedett meg. Lezárták az épületeket, a közegészségügyi hatóságok intézkedtek, a szakértői csapatok pedig bizonyítékokat gyűjtöttek és vizsgálatokat végeztek. A fennakadás valós volt, noha pusztítás nem történt.
A radiológiai incidensek főként fennakadásokat okoznak
Ackerman ugyanezt emeli ki a radiológiai helyzetek kapcsán: még akkor is súlyos szorongást és gazdasági zavarokat okozhatnak, ha a közvetlen sugárzási sérülések száma korlátozott lenne. Lezárnak egy kerületet, leáll a közlekedés, felmérik az ingatlanokat, és megtisztítják a felületeket, miközben szakemberek feltérképezik a szennyeződést. A közönség nem látja a sugárzást, és a hétköznapi ösztönök sem jelzik a veszélyt.
Éppen ezért gondosan fogalmazunk saját termékeink leírásakor. A HEPA-részecskeszűrővel ellátott maszk, például az izraeli 4A1 vagy a Sapphire védőcsuklya, csökkenti a radioaktív por belélegzését. Nem védi a testet az áthatoló sugárzástól, ezért senki sem árulhatja sugárzás elleni védelemként anélkül, hogy ezt jelezné. Lásd, mit okozna egy piszkos bomba.
A terv többet ér, mint a felszerelés
Ackerman szerint a CBRN támadók számára vonzó jellemzői pszichológiai természetűek: a veszély láthatatlan, behatol a környezetbe, hatása néha csak később jelentkezik, és kevesen értik. A bizonytalanság messze a szennyezett területen túl is terjed. Egy lezárt állomás azokat az ingázókat is érinti, akik egyáltalán nem voltak kitéve a veszélynek.
Ez azt jelenti, hogy a higgadt, pontos tájékoztatás önmagában is védelmet nyújt. Egy szervezet, amely tudja, ki kapcsolja ki a szellőztetést, ki hívja a segélyszolgálatokat, és melyik helyiség zárható le, sokkal kisebb eséllyel hagyja, hogy egy korlátozott esemény súlyosabbá váljon. A maszk meghatározott körülmények között egy ember légútját védi. A terv megakadályozza az incidens súlyosbodását. Az intézményi CBRN-tervezésről szóló útmutatónk bemutatja, mit tartalmaz egy ilyen terv, Dan Kaszeta a rendőrségi és biztonsági felkészültségről szóló munkája pedig a beavatkozók szempontjait tárgyalja.
Gyakran ismételt kérdések
Mi a különbség a CBRN és a WMD között?
A CBRN egy veszélykategóriát jelöl. A WMD a következmények nagyságrendjét írja le. A legtöbb CBRN-esemény nem éri el ezt a szintet.
Miért a vegyi balesetek a leggyakoribbak?
Mert a mérgező ipari vegyi anyagok a mindennapi életben, a szállításban, a mezőgazdaságban és a gyártásban is jelen vannak.
Véd a gázálarc a sugárzás ellen?
Távol tartja a radioaktív port a tüdejétől. A sugárzást nem állítja meg; ahhoz menedék és távolság szükséges.
A cikkről: Gary Ackerman és munkatársai kutatásaira támaszkodik, amelyeket a START, a Terrorizmus és a Terrorizmusra adott válaszok tanulmányozására létrehozott Nemzeti Konzorcium a Marylandi Egyetemen tett közzé, valamint a CDC és a NIOSH útmutatásaira. Gary Ackerman, a START, a Marylandi Egyetem, a CDC és a NIOSH nem áll kapcsolatban a CBRNMASKS.COM-mal, és nem támogatták sem azt, sem a termékeit. Az elemzés és az ajánlások David Magen, a CBRNMASKS.COM alapítójának munkái. Az izraeli hadsereg kiképzési és doktrínai osztályának volt harckutató tisztje, valamint Izrael Nemzeti Vészhelyzeti Hatóságának volt tartalékos tisztje.
Elsődleges források
- Gary Ackerman és Michelle Jacome — „CBRN-terrorizmus: motivációk, képességek és aktuális trendek”, START: Nemzeti Konzorcium a Terrorizmus és a Terrorizmusra adott válaszok tanulmányozására, Marylandi Egyetem
- CDC — Vegyi vészhelyzet esetén: meneküljön el, tisztálkodjon meg, kérjen segítséget
- CDC/NIOSH — Légzőkészülékek, amelyek védelmet nyújtanak a CBRN-veszélyek ellen
Elemzés és felkészülési következtetések David Magentől, a CBRNMASKS.COM alapítójától; az izraeli hadsereg kiképzési és doktrínai osztályának volt harckutató tisztje; Izrael Nemzeti Vészhelyzeti Hatóságának volt tartalékos tisztje. Gary Ackerman, a START, a Marylandi Egyetem és a többi idézett szerző, illetve intézmény nem támogatta, nem véleményezte és nem hagyta jóvá ezt a cikket.