Glenn Cross a biológiai árnyékháborúról: kicsi, célzott és letagadható

Egy magas rangú tisztviselő jó egészségben távozik egy megbeszélésről. Estére belázasodik. Reggelre az intenzív osztályra kerül, ahol orvosai agresszív fertőzést vagy megmagyarázhatatlan szervi elégtelenséget észlelnek. Nem történt robbantás, nem volt gyanús csomag, és nem adtak ki hadüzenetet. Először az orvosi kérdés merül fel. Az, hogy ki akarta ezt elérni, csak jóval később kerül szóba.

Dr. Glenn Cross szerint éppen ez a késlekedés a lényeg. Cross az Egyesült Államok tömegpusztító fegyverekkel és proliferációval foglalkozó nemzeti hírszerzési tisztviselőjének helyettese volt, a Nemzeti Hírszerzési Tanács biológiai fegyverekkel foglalkozó elemzéseiért felelt, most pedig a Crossbow Analytics vezetője. A War on the Rocks című lapban 2021-ben megjelent esszéjében kifejtette, milyennek tartja a modern biológiai fenyegetés valósághű képét. Ez pedig nem a hollywoodi változat.

Miért kevésbé valószínű az apokalipszis-forgatókönyv?

Cross nem számít arra, hogy egy állam milliók megölésének reményében szabadjára enged egy fertőző szuperkórokozót. A nagyszabású biológiai támadásokat nehéz ellenőrzés alatt tartani, nehéz megbízhatóan végrehajtani, és veszélyesek a támadó országra, annak saját lakosságára is. Katonai célpontok megsemmisítésére a hagyományos fegyverek kiszámíthatóbbak, és kisebb politikai vihart kavarnak.

A biológia csendes felhasználása más. Egy hírszerző szolgálat számára az értéke abban rejlik, hogy kis léptékű, célzott és letagadható. A cél lehet egyetlen disszidens, parancsnok, repülőtér vagy kikötő, nem pedig egy teljes lakosság. Egy egyedülálló tudással rendelkező ember eltávolításához vagy egy létesítmény munkájának egy hétre történő leállításához nincs szükség fegyverarzenálra.

Úgy tervezve, hogy másnak tűnjön

Cross érvelésének lényege, hogy a kettős felhasználású kutatások ismételten túljártak a hírszerző szolgálatok eszén. A nyugati kormányok tévesen mérték fel a szovjet program, az öbölháború előtti iraki program, valamint a kisebb rodéziai, dél-afrikai és chilei programok méretét. A nagyszabású fegyveresítési és tesztelési tevékenység előbb-utóbb láthatóvá válik. A korábbi, csendesebb szakaszok nagyon hasonlítanak a szokásos tudományos munkára.

A felhasználás után is megmarad ugyanez a bizonytalanság. Egy megmagyarázhatatlan betegség nem érkezik zászlóval a kezében. A laboratóriumoknak azonosítaniuk kell a kórokozót, a nyomozóknak rekonstruálniuk kell a kitettséget, az ügynökségeknek pedig el kell dönteniük, hogy természetes, véletlen vagy szándékos eseményről volt-e szó. Egy titkos műveletet tervező államnak nem kell lehetetlenné tennie a tettes azonosítását. Elég, ha elhúzza.

Az esernyő a Waterloo hídon

A történelemben már volt erre példa. 1978 szeptemberében a bolgár disszidens, Georgi Markov éles fájdalmat érzett a lábában a londoni Waterloo híd közelében, majd néhány nappal később meghalt. A brit kormány tudósai ricint azonosítottak abban az apró golyócskában, amelyet a combjába juttattak. A támadásra az átalakított esernyő miatt emlékeznek.

Markovon egyetlen álarc sem segített volna. Éppen ezért fontos ez az eset. A „biológiai védelem” nem egyetlen terméket jelent. Attól függ, mi véd meg, hogy egy adott ágens hogyan juthat a szervezetbe. A bőr alá fecskendezett toxin, a szennyezett étel és a szellőzőrendszeren át kibocsátott aeroszol három különböző problémát jelent, és a légzőkészülék ezek közül csak az egyik esetében különösen fontos.

A 2001-es levelek: kis mennyiség, országos hatás

A 2001-ben az Egyesült Államokban postázott lépfenelevelek öt ember halálát okozták, és tizenhetet megfertőztek. Az anyag mennyisége egy katonai programéhoz képest elenyésző volt. A hatásuk viszont nem: a postai létesítmények működése zavart szenvedett, a kormányhivatalokat szennyezett helyszínként kezelték, és az ügy az FBI történetének egyik legösszetettebb nyomozása lett. Egy biológiai eseménynek nem kell egy egész városon végigsöpörnie ahhoz, hogy egy egész ország veszélyben érezze magát.

Az első figyelmeztető jel orvosi lehet

Egy rejtett támadás felborítja a vészhelyzetek megszokott menetét. Először a sürgősségi orvosok, a fertőzésmegelőzéssel foglalkozó ápolók vagy a laboratóriumi technikusok ismerik fel, hogy baj van. A korai betegeknek elsőre semmi közük nincs egymáshoz. A személyzet tovább dolgozhat a szennyezett területen, mert még senki sem nyilvánította veszélyesnek.

A kikötőkben, repülőtereken, diplomáciai épületekben, adatközpontokban vagy kórházakban dolgozók, illetve a biztonsági csapatok számára a gyakorlatban nem a felszerelés, hanem az eljárás a fontos: hogyan kell jelezni, ha valami aggasztó, ki adja ki az utasításokat, hol lehet orvosi segítséget kérni, és valójában mit tanítottak meg használni? Ne próbáljon egyedül utánajárni egy feltételezhetően szennyezett területnek. Az intézményi CBRN-tervezésről szóló útmutatónk bemutatja, hogyan készülnek fel a szervezetek a gyanú és az azonosítás közötti időszakra.

Ahol jól illeszkedik az álarc, és ahol nem

A részecskeszűrővel ellátott teljesálarc véd a levegőben terjedő veszélyforrásoktól: csökkenti a belélegzett mennyiséget, és eltakarja a szemet, amely egyes ágensek behatolási útvonala lehet. Egy olyan motoros védőcsuklya, mint a Sapphire, ugyanezt nyújtja anélkül, hogy az archoz kellene illeszkednie, ami szakáll esetén fontos, és órákon át kényelmesebb viselni. A simára borotvált felnőttek számára a 4A1 egyszerűbb megoldás.

A maszk nem tudja megakadályozni a befecskendezett toxin bejutását, biztonságossá tenni a szennyezett élelmiszert, kivédeni a seben keresztüli expozíciót, illetve helyettesíteni az ellenszert, az antibiotikumot, a vakcinát vagy a kezelést. A levegő útján történő expozíció ellen véd. A Cross által leírt célzott műveleteknél lehet, hogy egyáltalán nem ez a bejutási útvonal, és fontos, hogy ezt józanul lássuk. A biológiai fenyegetésekről és a légzésvédelemről szóló útmutatónk részletesen tárgyalja ezt.

Gyakran ismételt kérdések

A tömeges áldozatokkal járó biológiai támadás jelenti a fő fenyegetést?

Cross szerint nem ez a legvalószínűbb forgatókönyv. Az állam számára vonzóbb a kis léptékű, célzott és letagadható alkalmazás, mert ellenőrizhető, és nehéz a felelőst azonosítani.

Segített volna Georgi Markovon a gázálarc?

Nem. A toxint befecskendezték. A védelem az expozíció útjától függ.

Mit tegyen egy alkalmazott, ha munkahelyi expozícióra gyanakszik?

Kövesse a munkahelyi vészhelyzeti tervet, jelentse az esetet, kérjen orvosi tanácsot, és ne vizsgálódjon a helyszínen.

A cikkről: Dr. Glenn Cross 2021. novemberi, War on the Rocksban megjelent „Biológiai fegyverek az árnyékháborúban” című írására, a brit kormány Markov ügyében a ricin azonosításáról szóló anyagaira, valamint az FBI lépfenével kapcsolatos nyomozásának beszámolójára támaszkodik. Dr. Cross, a War on the Rocks, az Egyesült Királyság Védelmi Tudományos és Technológiai Laboratóriuma és az FBI nem áll kapcsolatban a CBRNMASKS.COM-mal, és nem ajánlotta a vállalatot vagy termékeit. Az elemzés és az ajánlások szerzője David Magen, a CBRNMASKS.COM alapítója. Korábban az IDF Kiképzési és Doktrinális Részlegének harci kutatótisztje, valamint az izraeli Nemzeti Vészhelyzeti Hatóság tartalékos tisztje volt.

Elsődleges források

  • Dr. Glenn Cross — „Biológiai fegyverek az árnyékháborúban”, War on the Rocks, 2021. november 9.
  • Az Egyesült Királyság Védelmi Tudományos és Technológiai Laboratóriuma (Dstl) — Történelmi idővonal: Georgi Markov meggyilkolása és a ricin azonosítása
  • FBI — Az Amerithrax- vagy lépfene-nyomozás
  • CDC/NIOSH — Motoros levegőtisztító légzésvédők

Elemzés és a felkészüléssel kapcsolatos következtetések: David Magen, a CBRNMASKS.COM alapítója; az IDF Kiképzési és Doktrinális Részlegének korábbi harci kutatótisztje; az izraeli Nemzeti Vészhelyzeti Hatóság korábbi tartalékos tisztje. Dr. Glenn Cross, az Egyesült Államok.S. hírszerző közössége, a War on the Rocks, a Dstl és az FBI nem áll kapcsolatban a CBRNMASKS.COM-mal, és nem ajánlotta a vállalatot vagy termékeit.

Vissza a bloghoz